Ószövetségi lény, a puszta démonának neve, akinek egy kecskebakot küldtek ki a pusztába az engesztelés napján (lóm-kipúr), miután főpap ráolvasta Izrael bűneit. A nép vétkeivel megterhelt, majd a pusztába kiűzött kecskebak jelképezte, hogy nem maradt bűn Izrael körében. A rítus és Azázél alakjának eredetére sem a vallástörténeti párhuzamok, sem az Azázel név etimológiája nem adnak egyértelmű magyarázatot. Feltehetően ősi nomád szokás maradványa, amelyet az engesztelés napjának szertartásába foglaltak. 
Mózes III. k., 16, 11. s köv. v. szerint a hosszú napon a zsidók, mig az áldozati kultusz fanállott, két bakkecskét hoztak áldozatul, amelyekre azután a főpap sorsot vetett. Az egyiket föláldozta az istennek, a másikat pedig elküldötte a pusztába ŤAzázélnakť. A szó magyarázatában eltérők a nézetek. A zsidó magyarázók közül legtöbben egy nagy hegy nevének tekintik v. nem tekintve tulajdonnévnek Ťelküldendőť-vel magyarázzák, ill. fordítják (ha-mistalléach, gör. apopompaiosz, aperchomenosz). Az utóbbi után indultak némely egyházatyák, így Jeromos is. Ugyanezen a nézeten van Luther. Mindannyian abból indultak ki, hogy a szentirás nem érthet Azázél alatt valamely szellemet, mert nem ismerhet el ilyet hatalomnak az istenen kivül, különösen amidőn bűnbocsánatról van szó. A pusztába küldött bakkecske csak azt jelképezi, hogy az isten az ő népének bűneit eltávolítja hozzáférhetetlen helyre (innen a bűnbak kifejezés), Némely bibliamagyarázók ezzel szemben Azázélt egy pusztai gonosz szellem nevének tekintik, a bakkecske elküldése pedig szerintük egy régi népszokás maradványa. 

Az apokrif irodalomban Azázél ártó és pusztító démon.

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.